Dr. Lőw Péter

 

LP_kep

 

Születési hely, idő

Budapest, 1964. április 24.

 

Családi állapot

nős, négy gyermek édesapja

 

Munkahely

ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. (Déli „piros” épület) 6-507 szoba

(+36-1)-372-2500/8637 mellék

peterlow@elte.hu

 

 

Önéletrajz

 

1983-1988                                    ELTE TTK biológus szak, okleveles biológus (1107/1988)

1988 – 1991                                 tudományos továbbképzési ösztöndíjas, ELTE TTK Állatszervezettani Tanszék

1989. október                               FEBS Biomolecular Electron Microscopy Advanced Course, Ulm, Németország

1991 – 1998                                 egyetemi tanársegéd, ELTE TTK Állatszervezettani Tanszék

1992. február – április                  TEMPUS Mobility Grant, Department of Biochemistry, University of Nottingham, Nottingham, Nagy-Britannia

1995                                             PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (E-30/1995), az értekezés címe: A 20-hidroxi-ekdizon hatása az Sf9 rovar sejtek lizoszómális és ubiquitin rendszerére

1995. augusztus – 1997. július     Wellcome Trust International Travelling Research Fellowship, School of Biology and Biochemistry, University of Bath, Bath, Nagy-Britannia

1998 - 2006                                  egyetemi adjunktus, ELTE TTK Állatszervezettani Tanszék

2006 -                                           egyetemi docens, ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

 

 

Kutatási területek

 

Az autofágiát irányító gének

Az ubiquitin-proteaszóma rendszer és az autofágia kapcsolata

A proteaszóma szerepe a programozott sejthalálban

 

 

Oktatott tárgyak

 

Introduction to Zoology                                     előadás            I. éves biológus, idegennyelvű képzés

Bevezetés a zoológiába                                       előadás            I. éves biológus alapképzés

Comparative Anatomy                                       gyakorlat         II. éves biológus, idegennyelvű képzés

Összehasonlító állatszervezettan                        gyakorlat         II. éves biológus alapképzés

Neuroanatómia                                                   gyakorlat         IV. éves biológus szakirányú képzés

Magasabbszintű szövettan (érzékszervek)          gyakorlat         IV. éves biológus szakirányú képzés

A fehérjebontás szerepe a génszabályozásban    spec.koll.         biológus, vegyész, fizikus szakos hallgatóknak

Bioetika                                                              spec.koll.         biológus és tanárszakos hallgatóknak

 

 

Szakdolgozatosok

 

Végzettek

Tarlós Péter, 2005

Papp Zsófia, 2007

Varga Ágnes, 2009

Bősze Bernadett, BSc, 2009

 

Jelenlegiek

B. Korda Júlia, BSc

Siller Tamás, BSc

 

 

Szakdolgozati témák (BSc, MSc)

 

BSc

1. A proteaszóma szerepe a sejt jelátviteli folyamataiban

2. A proteaszóma, mint antigén processzáló enzim: az immunoproteaszóma

 

MSc

1. A proteaszóma szerepe a Drosophila lárvális izmainak lebomlásában

 

Az ecetmuslica lárva háti torizmai a prepupa stádium során lebomlanak, valószínűleg a proteaszóma, egy nagyméretű, multikatalitikus enzimkomplex segítségével. Két Drosophila hőérzékeny proteaszóma mutáns (Pros 26, DTS7) elektronmikroszkópos és immuncitokémiai vizsgálatával keresünk bizonyítékokat az enzimkomplex részvételére a folyamatban. A mutánsok 20°C-on normálisan fejlődnek, 30°C-os hőmérsékleten azonban báb állapotban elpusztulnak, mert hibás proteaszómák keletkeznek bennük. A fenti mutációk célzott kifejeztetésére (a fejlődés adott szakaszában illetve csak az izmokban) rendelkezésre állnak a GAL4-UAS rendszerben működő konstrukciók is.

A szakdolgozatos feladata az izompusztulás nyomon követése a kétféle hőmérsékleten nevelt vad, mutáns illetve UAS-mutáns állatokból készült metszeteken, valamint egyes proteaszóma alegységek kimutatása ezeken a mintákon immuncitokémiai módszerekkel. Továbbá proteaszóma aktivitás mérés a hőkezelt vad és mutáns állatokból vett mintákon fluoreszcens szubsztrátokkal.

 

2. Az ubiquitin-proteaszóma rendszer és az autofágia lehetséges kapcsolatainak vizsgálata Drosophila lárvális zsírtesten

 

A dohányszenderen (Manduca sexta) már leírt jelenség, hogy az utolsó lárvastádiumban autofágiával pusztuló zsírtestben ubiquitinilált fehérjék és proteaszómák transzportálódnak a sejtmagba. Ezt a jelenséget, mely arra utal, hogy a proteaszóma szerepet játszik az autofágia irányításában, ecetmuslicában is szeretnénk nyomon követni. Vad és az autofágia különböző lépéseiben hibás mutáns egyedeken immuncitokémiával megfigyeljük, hogy a pusztuló zsírtestben az ubiquitinált fehérjék és proteaszómák bejutnak-e a sejtmagba. Megvizsgáljuk, hogy a folyamat végbemegy-e a különböző autofágiagének RNAi-vel történő gátlása esetén. Megnézzük, hogy hogyan zajlik ez a folyamat a hibás proteaszómákat tartalmazó mutánsokban és, hogy milyen hatása van, ha magát a proteaszómát gátoljuk. Ha megfelelő adatokat gyűjtöttünk jelenségről a fenti kísérleti beállításokból származó zsírtestmintákból sejtmagokat izolálunk és a lebontásra kerülő célfehérjéket megpróbáljuk azonosítani.

A szakdolgozatos feladata a mutáns törzsek fenntartása, keresztezések végzése, zsírtest minták izolálása és fénymikroszkópos immuncitokémia végzése.

 

 

Doktoranduszok

 

Végzettek, jelenleg –

 

 

Doktori témák

 

Az ubiquitin-proteaszóma rendszert és az autofágiát sokáig kapcsolódási pontok nélküli, párhuzamos lebontó rendszereknek tekintették. A legújabb adatok arra mutatnak, hogy szoros szabályozási kapcsolatban állnak és alternatív útvonalat jelenthetnek egymásnak a sejtpusztulás során.

A proteaszóma szerepét az autofágia irányításában ecetmuslica lárvális zsírtestében és izmaiban követjük nyomon. A kísérleteket vad típusú és a proteaszóma alegységekben illetve az autophágia különböző lépéseiben hibás mutáns egyedeken végezzük. Lehetőség van a hibás gének térben és időben célzott kifejeztetésére (GAL4-UAS rendszer, klonális expresszió). Immuncitokémiával megfigyeljük, hogy a pusztuló zsírtestben az ubiquitinilált fehérjék és proteaszómák bejutnak-e a sejtmagba. Megvizsgáljuk, hogy az autofág folyamat végbemegy-e a különböző proteaszóma alegység gének RNAi-vel történő gátlása esetén. Megnézzük ultrastruktúrális és génaktiválódási szinten, hogy hogyan zajlik ez a folyamat a hibás proteaszómákat tartalmazó mutánsokban és, hogy milyen hatása van, ha magát a proteaszómát gátoljuk. Az előbbi kísérleti beállításokból származó zsírtestmintákból sejtmagokat izolálunk és a lebontásra kerülő célfehérjéket megpróbáljuk azonosítani.

A doktorandusz feladata a mutáns törzsek fenntartása, keresztezések végzése, zsírtest és izomminták izolálása és PCR, Western-blot, fény- és elektronmikroszkópos munka valamint immuncitokémia végzése.

 

 

TDK témák

 

1. Az autofágia gének overexpressziójának illetve a Tor kiütés hatásának tanulmányozása proteaszóma alegység RNAi törzseken

2. Az ubiquitin-proteaszóma rendszer stimulálásának hatása autofág mutáns törzseken

 

 

Kutatás

 

Az ubiquitin-proteaszóma rendszer és az autofágia kapcsolata

 

Két fő útvonal felelős a szabályozott fehérjebontásért: az ubiquitin-proteaszóma rendszer (UPR) és az autofágia. Az UPR az elsődleges lebontási útja a rövid féléletidejű fehérjék ezreinek, jelentős a szerepe a hibás fehérjék eltávolításában és különlegesen precíz specificitást és időbeli szabályozást biztosít sok szabályozó fehérje lebontására. Az autofágia ezzel ellentétben a hosszú féléletidejű fehérjék degradációjáért, valamint éhezés esetén az aminosav szint fenntartásáért felelős, bár a hibás fehérjék lebontásában is részt vesz.

Az ubiquitin-proteaszóma rendszert és az autofágiát sokáig kapcsolódási pontok nélküli, párhuzamos lebontó rendszereknek tekintették. A legújabb adatok arra mutatnak, hogy szoros szabályozási kapcsolatban állnak és alternatív útvonalat jelenthetnek egymásnak a sejtpusztulás során.

A proteaszóma szerepét az autofágia irányításában ecetmuslica lárvális zsírtestében és izmaiban követjük nyomon. A kísérleteket vad típusú és a proteaszóma alegységekben illetve az autofágia különböző lépéseiben hibás mutáns egyedeken végezzük. Lehetőség van a hibás gének térben és időben célzott kifejeztetésére (GAL4-UAS rendszer, klonális expresszió). Immuncitokémiával megfigyeljük, hogy a pusztuló zsírtestben az ubiquitinilált fehérjék és proteaszómák bejutnak-e a sejtmagba. Megvizsgáljuk, hogy az autofág folyamat végbemegy-e a különböző proteaszóma alegység gének RNAi-vel történő gátlása esetén. Megnézzük ultrastruktúrális és génaktiválódási szinten, hogy hogyan zajlik ez a folyamat a hibás proteaszómákat tartalmazó mutánsokban és, hogy milyen hatása van, ha magát a proteaszómát gátoljuk. Az előbbi kísérleti beállításokból származó zsírtestmintákból sejtmagokat izolálunk és a lebontásra kerülő célfehérjéket megpróbáljuk azonosítani.

Más csoportok eltérő modelleken végzett kísérleteiben a proteaszóma gátlás aktiválta az autofágiát, ezzel is bizonyítva a köztük lévő funkcionális kapcsolatot.

 

 

Témavezetőként elnyert pályázatok az utóbbi 5 évben:

 

OMFB-01479/2006-2007 Öveges József Program: Az ubiquitin-proteaszóma rendszer és az autofágia kapcsolatának vizsgálata Drosophila melanogasteren; 1.800 eFt

 

 

Résztvevőként elnyert pályázatok az utóbbi 5 évben:

 

OM NKFP 1/040/2001-2004 Gyógyszerkutatás és –fejlesztés az időskori kardiovaszkuláris és neurodegeneratív betegségek megelőzésére és gyógyítására (10.700 eFt, témavezető: László Lajos, a konzorcium további tagjai: BIOREX RT, MTA SZBK, JATE, MTA TKI).

OM NKFP 1/047/2001-2004 Validált célmolekulákon alapuló gyógyszer- és diagnosztikum tervezés (24.760 eFt, témavezető: Sass Miklós, a konzorcium további tagjai: MTA KKKI, BME, EGIS, GYKI, MÁV KK, MTA SZBK EI, MTA TKI, PE, SOTE ÁOK).

OTKA T048744/2005-2007 Programozott és stressz-indukált autofágia genetikai szabályozásának és fejlődésbiológiai funkciójának vizsgálata D. melanogasterben és C. elegansban: sejtpusztulás és túlélés (15.000 eFt, témavezető: Sass Miklós).

CellKom RET 2007-2010 Budapesti Tudásközpont: a sejtkommunikáció zavaraira visszavezethető betegségek kutatásán alapuló új technológiák fejlesztése (300.000 eFt, témavezető: Erdei Anna)

OTKA NK078012/2009-2013 Az autofágia szabályozásában és mechanizmusában részt vevő új gének/géntermékek azonosítása (102.068 eFt, témavezető: Sass Miklós).

 

 

Publikációs lista:

 

Cikkek referált tudományos folyóiratokban:

 

1. Lőw, P.; Sass, M.; Csörgö, T.; Török, J. (1989) Biochemical investigation of the Rana esculenta complex in the Kis-Balaton Nature Reserve, Hungary.

Acta Biologica Hungarica 40:137-144.                                                               PMID: 2633579          IF: 0,189     Cit: 1

 

2. Sass, M.; Lőw, P.; Móricz, Z.; Csikós, G.; Kovács, J. (1991) The fate and possible role of arylphorin during the metamorphosis of Mamestra brassicae.

Acta Biologica Hungarica 42:141-160.                                                               PMID: 1844307          IF: 0,090     Cit: 1

 

3. Lőw, P.; Doherty, F.J.; Sass, M.; Kovács, J.; Mayer, R.J.; László, L. (1993) Immunogold localisation of ubiquitin-protein conjugates in Sf9 insect cells. Implications for the biogenesis of lysosome-related organelles.

FEBS Letters 316:152-156.                                                                                  PMID: 8380561          IF: 3,339     Cit: 5

 

4. Lőw, P.; Doherty, F.J.; Fellinger, E.; Sass, M.; Mayer, R.J.; László, L. (1995) Related organelles of the endosome-lysosome system contain a different repertoire of ubiquitinated proteins in Sf9 insect cells.

FEBS Letters 368:125-131.                                                                                  PMID: 7615065          IF: 3,842     Cit: 7

 

5. Dawson, S.; Hastings, R.; Takayanagi, K.; Reynolds, S.E.; Lőw, P.; Billett, M.; Mayer, R.J. (1997) The 20S proteasome: regulation and substrate recognition.

Molecular Biology Reports 24:39-44.                                                                  PMID: 9228279          IF: 1,565     Cit: 12

 

6. Lőw, P.; Bussell, K.; Dawson, S.P.; Billett, M.A.; Mayer, R.J.; Reynolds, S.E. (1997) Expression of a 26S proteasome ATPase subunit, MS73, in muscles that undergo developmentally programmed cell death, and its control by ecdysteroid hormones in the insect Manduca sexta.

FEBS Letters 400:345-349.                                                                                  PMID: 9009228          IF: 3,504     Cit: 21

 

7. Orosz, F.; Kovács, J.; Lőw, P.; Vértessy, B.G.; Urbányi, Z; Ács, T.; Keve, T.; Ovádi, J. (1997) Interaction of a new bis-indol derivative, KAR-2 with tubulin and its antimitotic activity.

British Journal of Pharmacology 121:947-954.                                                   PMID: 9222552          IF: 3,619     Cit: 6

 

8. Sárvári, M.; Závodszky, P.; Molnár, K.; Lőw, P.; Sass, M. (1997) Baculovirus-mediated trans-epithelial transport of proteins in infected caterpillars.

Journal of General Virology 78:953-963.                                                            PMID: 9129671          IF: 2,863     Cit: 2

 

9. Vértessy, B.G.; Kovács, J.; Lőw, P.; Lehotzky, A.; Molnár, A.; Orosz, F.; Ovádi, J. (1997) Characterization of microtubule-phosphofructokinase complex: Specific effects of MgATP and vinblastine.

Biochemistry-US 36:2051-2062.                                                                          PMID: 9047303          IF: 4,572     Cit: 13

 

10. Vértessy, B.G.; Bánkfalvi, D.; Kovács, J.; Lőw, P.; Lehotzky, A.; Ovádi, J. (1999) Pyruvate kinase as a microtubule destabilizing factor in vitro.

Biochemical and Biophysical Research Communications 254:430-435.             PMID: 9918855          IF: 3,161     Cit: 13

 

11. Lőw, P.; Hastings, R.A.; Dawson, S.P.; Sass, M.; Billett, M.A.; Mayer, R.J.; Reynolds, S.E. (2000) Localisation of 26S proteasomes with different subunit composition in insect muscles undergoing programmed cell death.

Cell Death and Differentiation 7:1210-1217.                                                       PMID: 11175258        IF: 7,785     Cit: 9

 

12. Lőw, P.; Reynolds, S.E.; Sass, M. (2001) Proteolytic activity of 26S proteasomes isolated from muscles of the tobacco hornworm Manduca sexta: differences between surviving muscles and those undergoing developmentally programmed cell death.

Acta Biologica Hungarica 52:435-442.                                                               PMID: 11693993        IF: 0,282     Cit: 4

 

13. Wágner, G.; Kovács, J.; Lőw, P.; Orosz, F.; Ovádi, J. (2001) Tubulin and microtubule are potential targets for brain hexokinase binding.

FEBS Letters 509:81-84.                                                                                      PMID: 11734210        IF: 3,644     Cit: 14

 

14. Kovács, J.; Lőw, P.; Pácz, A.; Horváth, I.; Oláh, J.; Ovádi, J. (2003) Phosphoenolpyruvate dependent tubulin-pyruvate kinase interaction at different organization levels.
Journal of Biological Chemistry
278:7126-7130.                                                PMID: 12482859        IF: 6,482     Cit: 7

 

15. Ádori, C.; Kovács, G.G.; Lőw, P.; Molnár, K.; Gorbea, C.; Fellinger, E.; Budka, H.; Mayer, R.J.; László, L. (2005) The ubiquitin-proteasome-system in Creutzfeldt-Jakob and Alzheimer disease: intracellular redistribution of components correlates with neuronal vulnerability.

Neurobiology of Disease 19:427-435.                                                                  PMID: 16023585        IF: 4,048     Cit: 6

 

16. Lőw, P.; Talián, C.G.; Sass M. (2005) Up- and downregulated genes in muscles that undergo developmentally programmed cell death in the insect Manduca sexta.

FEBS Letters 579: 4943–4948.                                                                            PMID: 16122740        IF: 3,415     Cit: 3

 

17. Ádori, C.; Lőw, P.; Moszkovkin, G.; Bagdy, G.; László, L.; Kovács, G.G. (2006) Subcellular distribution of components of the ubiquitin-proteasome-system in non-diseased human and rat brain.

Journal of Histochemistry and Cytochemistry 54: 263-267.                                PMID: 16148311        IF: 2,449     Cit: 6

 

18. Margittai, É.; Lőw, P.; Szarka, A.; Csala, M.; Benedetti, A.; Bánhegyi, G. (2008) Intraluminal hydrogen peroxide induces a permeability change of the endoplasmic reticulum membrane.

FEBS Letters 582: 4131–4136.                                                                            PMID: 19038256      IF: 3,263     Cit: -

 

                                                                                                                             Összesített impact factor: 58,112                   Összes hivatkozás: 133

 

Könyvfejezetek:

 

1. Peter Low: The role of proteasome in apoptosis. In: Apoptosis, Cell Signaling and Human Diseases. Molecular Mechanisms. Volume Two. Ed.: R. Srivastava

The Humana Press, Inc., Totowa, NJ, 2007 (ISBN: 1-58829-620-2) pp. 273-294

 

Ismeretterjesztő cikkek:

 

1. Lőw Péter (1999) Minden lében kanál fehérje: az ubiquitin.

Természet Világa 1999(12):556-558.

 

2. Lőw Péter (2000) A szemfejlődés mai szemmel.

Természet Világa 2000(4):180-182.

 

3. Lőw Péter (2000) A sejt fehérjebontó gépezete: a proteaszóma.

Természet Világa 2000(11):506-508.

 

4. Lőw Péter (2001) A sejt őrző-védő szolgálata a rák ellen.

Természet Világa 2001(3):124-126.

 

5. Lőw Péter (2001) Kelepcébe csalt hólyagocskák: Membránforgalom a sejtben.

Természet Világa 2001(11):489-493.

 

6. Lőw Péter (2002) Szállítószalag vagy szerelőcsarnok? – A Golgi-készülék működésének új modellje.

Természet Világa 2002(10):438-440.

 

7. Lőw Péter (2006) Védekezés a vírusok ellen - Az immunproteaszóma.

Természet Világa 2006(2):54-57.

 

8. Lőw Péter (2007) Proteaszóma: a rák gyógyításának új lehetőségei.

Természet Világa 2007(9):388-391.

 

9. Lőw Péter (2008) Nem hiszek a szememnek! – Optikai csalódások I. rész

Természet Világa 2008(4):161-165.

 

10. Lőw Péter (2008) Nem hiszek a szememnek! – Optikai csalódások II. rész

Természet Világa 2008(5):216-220.

 

11. Lőw Péter (2008) Nem hiszek a szememnek! – Optikai csalódások III. rész

Természet Világa 2008(9):401-405.

 

12. Lőw Péter (2008) (Túl)súlyos kérdések

Természet Világa 2008(12):551-552.

 

 

Együttműködések

 

A sejtvázfehérjék és a hozzákapcsolódó fehérjék szerepe a sejtműködésben – Ovádi Judit csoportja, MTA SZBK Enzimológiai Intézet, Budapest

Proteaszómális fehérjebontás a központi idegrendszerben – Bagdy György csoportja, SE Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest

Redox folyamatok a sejtben – Bánhegyi Gábor csoportja, SE Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet, Budapest

 

 

Tagság tudományos bizottságokban, szerkesztőségekben

 

Az MTA Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának titkára

A North-Western Journal of Zoology szerkesztőbizottsági tagja

 

 

Kitűntetések, díjak

 

MTA Tudományos Továbbképzési Ösztöndíj, 1989-1991

MHB “A Magyar Tudományért” Alapítvány Kutatási Ösztöndíj, 1993

MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 1998-2001

Magyar Elektronmikroszkópos Díj, 2001

Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj, 2001-2004